Kedves Blog tagok!

Nagy szeretettel
üdvözlök Mindenkit!

Nem olyan rég csatlakoztam Vilmos csapatához, a gyógyszergyártás mellett a fő témák, amikkel
szívesen foglalkozom: HACCP, takarmány- és élelmiszerhigiénia és ezek jogi-szakmai
háttere.

Első bejelentkezésként egy érdekesség: fluor – tea, kávé- és ásványvízfogyasztás, az egészség
jegyében… egyelőre, reményeink szerint, ezekből a GMO még nem fenyeget.

A fluor kapcsán mindenkinek elsőre előnyös tulajdonsága ugrik be, az emberi szervezetben a fogak épségének megőrzését segíti (fogszuvasodás elleni védelem).

Ugyanakkor a túlzott teafogyasztás, különösen a tejben elkészített nagy mennyiségben fogyasztott tea fluorja, pl. az indiai, kínai és tibeti gyerekek körében, fluorózist okoz.

A fluor túladagolás következményei: a csontok károsodása, a vesék működésének csökkenése és károsodása, az izomzat és az idegrendszer működési zavara.

Krónikus toxikózis esetén: tünetek lassan fejődnek ki, a fogzománc foltos elszíneződése (barnásfekete, zománchiányos fog) következik be. A fogak torzulnak, kopnak, gyakori a fogszuvasodás. Emellett csontelváltozások, mozgáskorlátozottság,
mozgászavarok, bénulás, csonttörés jelentkezhet. A betegek sántítanak.

A növények fluorid tartalma általában 1-10 mg/kg szárazanyag. A növényi részek közül a levelek tartalmazzák a legtöbb fluort
(3-14 mg/kg), a kéregben és a fás részekben kevesebb van (0,36-1,7 mg/kg).

A tea egy fluort akkumuláló növény, más növényekhez képest szokatlanul sokat, 100-200 mg/kg fluort tárol a fiatal levelekben, ennek kétszeresét az érettekben és majd 1000 mg/kg-ot (azaz 1g/kg sza.!) a régi levelekben. És hasonlóan sok fluort akkumulál a kamilla is.

Kísérletek bizonyították, hogy a tea fluorja képes beépülni a fogzománcba és növeli annak savellenálló képességét.

Az emberi szervezet fluor-szükséglete kb. napi 1 mg.

A Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet fluoridra ajánlott napi bevitelként 3,5 mg értéket ad meg /”Feltüntethető vitaminok, ásványi anyagok, és azok felnőttek számára ajánlott napi beviteli mennyisége (RDA)”/.

Egy tubus fogkrém általában 100-150 mg fluoridot tartalmaz.

A kozmetikai termékekről szóló 1223/2009/EK rendelet értelmében a fogkrém mint szájápolási termék fluoridsó tartalma maximum 0,15 % (fluor formájában, és csak engedélyezett sót használva). Más, a rendeletben megengedett fluorvegyületekkel keverve a teljes fluorkoncentráció nem haladhatja meg a 0,15 %-ot.

Az ivóvízben minimum 2 mg/l fluorid jelenléte mérgezést okozhat (már a 2 mg fluorid/liter koncentrációjú ivóvíz fogyasztása is a fogzománcon szalagos sárga vagy barna foltos felrakódást okoz, ennél magasabb, 8 mg/l fluorid koncentrációjú ivóvíz tartós fogyasztása a csontok fluorózisához vezet).

Egy hazai vizsgálat az ivóvíz fluorszintjét 30 - 612 μg/l (0,03 – 0,612 mg/l) közöttinek mérte.

Igen gazdag fluoridban az ásványvizek jelentős része. A megvizsgált vezetékes vizekkel és kútvizekkel ellentétben a forgalomba lévő gyógy- és ásványvizek fluortartalma 100-2800 μg/l (0,1 – 2,8 mg/l) – a vizsgálatok alapján – közötti volt!

Amúgy – összehasonlításként – az ivóvízben a fluorid maximum 1,5 mg/l lehet (az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X.25.) Korm. rendelet).

Nem szenvednek fluor-hiányban a rendszeres tea- és kávéfogyasztó emberek, mivel ezekből a termékekből egy-egy csésze a napi fluor-szükséglet akár 40-60 %-át fedezi.

Könnyen kiszámolható, hogy a rendszeres tea-, kávé és ásványvízfogyasztás, fluoridos fogkrém használata együttesen bőven fedezheti a napi igényt (1 mg), sőt túllépve azt elősegítheti az idült fluorozis kialakulását. Itt felnőttekről beszélünk, kiskorú gyermekeknél ez hatványozottabban jelentkezhet (ld. ásványvíz, esetleg teafogyasztás, fogkrém lenyelése).

Elgondolkoztató, állatok esetében a közösségi takarmányjog már rendelet szintjén szabályozza a takarmányban megengedett fluor maximális tartalmát (lásd 574/2011/EK rendelet).

A Bizottság 115/2010/EK rendelet adott ki a fluorid természetes ásványvizekből és forrásvizekből történő kivonásához használt, aktivált alumínium-oxid alkalmazásának feltételeiről.

A rendelet értelmében a fluoridkivonási kezelésen átesett víz címkéjén, a kémiai összetevőkre vonatkozó megjelölés közelében, a következőt kell feltüntetni: “engedélyezett adszorpciós eljárással kezelt víz”.

A természetes ásványvíz, a forrásvíz, az ivóvíz, az ásványi anyaggal dúsított ivóvíz és az ízesített víz palackozásának és forgalomba hozatalának szabályairól szóló 65/2004. (IV. 27.) FVM-ESzCsM-GKM
együttes rendelet 7. §-a a következőket írja elő:

(5) Palackozott természetes ásványvíz esetén jelölésként az élelmiszerekre vonatkozó általános előírásokon túl alkalmazni kell a következő kötelező információkat is:

a) a víz összes oldott ásványianyag-tartalma, valamint a jellemző összetevők mennyisége,

b) a víznyerő hely és a forrás/kút neve,

c) a 4.§ (1) bekezdésének a)-c) pontja szerinti kezelési eljárásról szóló információt a következők szerint:

- „vastalanítva”;

- „ózonnal dúsított levegőt alkalmazó, engedélyezett oxidációs eljárással kezelt”,

- „engedélyezett (az eljárás megnevezése) eljárással kezelt”.

(6) Az 1,5 mg/l értéket meghaladó fluorid-koncentrációjú természetes ásványvizeknél jelölésként
az „1,5 mg/l értéknél több fluoridot tartalmaz: csecsemők és 7 évesnél fiatalabb gyermekek általi rendszeres fogyasztásra nem alkalmas” feliratnak kell szerepelnie.

(7) A (6) bekezdésben előírt jelölést jól olvasható betűkkel, a termék kereskedelmi nevének közvetlen közelében kell feltüntetni.

(8) Az 1,5 mg/l értéket meghaladó fluorid-koncentrációjú természetes ásványvizeknél
jelölésként a tényleges fluorid-tartalmat is fel kell tüntetni.

De ha nyitott szemmel járunk az ásványvizek között, a jelölésen, az összetételnél nem minden esetben fogunk találkozni a fluortartalomra vonatkozó értékkel.

Vannak olyan üdítők, melyek nem ivóvíz minőségű vízzel, hanem ásványvíz felhasználásával készülnek.

Üdvözlettel:

Holló-Szabó Péter