Kissé hosszúra sikerült a hallgatás, de annál szebb a visszatérés!
A közelmúlt legnagyobb eseménye, hogy kiadták az ISO 9001:2008 szabványt, amely jóindulattal sem nevezhető ráncfelvarrásnál nagyobb változásnak… Mégis, mekkora mozgolódás lesz itt, hiszen mostantól minden audit az új szabvány szerint zajlik majd, noha a magyar fordítás várat magára (talán januárig…), és a cégek jelentős része nem szerkesztette át a dokumentációs rendszerét (egyébként nem is kell!)
Ami viszont újdonság: sok-sok nyelvtani nüansz pontosítása, a rengeteg megjegyzés és magyarázat, amit az ügyfelek jelentős része nem is ért, következésképpen nem is igényel.Szóval, ne ködösítsünk: sok hűhó semmiért…
A mai kor nagy találmánya, a bizonyos tevékenységek kiszervezése, profitcenterré alakítása még a legtapasztaltabb tanácsadókat is nehéz helyzetbe állította, vajon mekkora legyen a felügyelet mértéke egy ilyen “külső” folyamat esetén, amelynek termékét mégis a mi vevőnk igényei szerint állítják elő. TALÁN itt lesz a legnagyobb mozgolódás, jöhet az alvállalkozók és kiszervezett tevékenységet végző szervezetek auditja, kérdőíves értékelése,
Amivel viszont jómagam tökéletesen egyetértek az az a követelmény, hogy egy cég erőforrásai, mi több, kritikus erőforrásai közé vegyék fel az információs eszközöket, vállalatirányítási rendszereket, és kezeljék súlyuknak megfelelően. Ki foglalkozik egy kis nyamvadt számítógépes hálózattal? Ja, hogy a tevékenység 80%-a azon keresztül zajlik? Ki értékeli az internet-szolgáltatót, noha egy szolgáltatás-kimaradás esetén a cég tökéletesen működésképtelenné válhat???
Ugyancsak régen elvárt, mégis új követelmény, és meggyőződésem, hogy a jobb tanácsadók erre figyeltek is, hogy a szellemi tulajdon megjelenjen a vevő tulajdonai között, amivel visszaélni bűn, óvni és gondozni kötelesség…
Szerintem a minőségügyi rendszerek lényegét fogták meg azzal, hogy módosították és előtérbe helyezték a “visszatartási pontok” kérdését, tehát a tevékenységek és termékek felszabadítását, illetve elutasítását, azaz a felügyelet igazán élő és számon kérhető megoldását…
Az összes többi hangsúlyváltás logikus és magától értetődő:
- a vezetőség képviselője a vezetőség tagja legyen, ergo, a minőség a legmagasabb szinten legyen képviselve), illetve
- az infrastruktúrában tartozzon bele a munkahely minden elvárható körülménye (hőmérséklet, páratartalom, világítás, hely, stb)
- állapítsák meg és tartsák felügyelet alatt a szervezet kompetenciáit.
- a garancia-tevékeynség és karbantartások kiemelése
Lehet tanulni, okosodni, de ezzel az új szabvánnyal új terméket, megújult szolgáltatást kínálni tanácsadónak nem szabad…
Véleményük, észrevételük van? Írják meg nekem!
Megjegyzések
igazad van …
Korrekt az összefoglalás, én is hasonlóakat szedtem össze. Pár kiegészítés:
Előre látom, hogy a vezetőség képviselője foronton születnek majd szép áthidaló megoldások.
A kötelező és szabályozó követelmények, a jogszabályi háttér fontossága - helyesen - nő. Azonban a deregulációs jogász elv jóvoltából a megfelelő követése komoly terheket ró a cégekre, különösen a kicsikre.
Sajnálatos módon a net-en már folyik a “halászat”! Ez összekapcsolódik az egyéb “ügyes” módszerekkel (pl. konzerv doksi olcsó ajánlata, ha beugrott a célszemély, akkor segítő szolgáltatásként húznak le róla annyit, amennyiért normális produktumot is kaphatott volna; stb., stb.), s máris összeomolhat a bezsugorodt piac maradványa.
A saját ügyfeleimet tájékoztatom, de hogyan kellene beavatkozni az eddig még “nem- fertőzött” vállalkozások felé?