“Validare necesse est”

Minőségblog, avagy biztosítsuk, irányítsuk, áldjuk, vagy átkozzuk?

A Helyes Nagykereskedelmi Gyakorlat (GDP) változásai

08/03/2013
Revised rules on the distribution of medicinal products in the EU

It is of key importance that the quality and the integrity of the medicinal products are maintained during the entire supply chain from the manufacturer to the patient.
Today’s distribution network for medicinal products is increasingly complex and involves many players. The revised guidelines, published today, lay down appropriate tools to assist wholesale distributors in conducting their activities and to prevent falsified medicines from entering the legal supply chain.

The revised guidelines will enter into force in six months from the date of publication, on 8 September 2013.

A GMP változásai - előadás-összefoglaló

EOQ MNB, Gyógyszeripari Szakbizottság, Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógyszeripari Szervezete

Budapest, 2013. 02. 01.

dr. Holló-Szabó Péter:

„A GMP és a gyógyszergyártás jogi szabályozásának változásai”

előadás rövid összefoglalása

A világ gyógyszerpiaca több szinten szabályozott, magába foglalja az adott területen, államban kötelezően alkalmazandó előírásokat (jogszabályok) és a piac, az ellenőrzés gyakorlata alapján kötelezővé tett követelményeket (útmutatók, ajánlások).

Egy Magyarországon működő gyógyszerpiaci szereplő tevékenységének – attól függően, hogy milyen piacra szánja termékét, milyen területen végez forgalmazást –, különböző szintű (pl. nemzetközi, Európai Uniós és nemzeti) és követelményrendszerű (pl. USA GMP, EU GMP) szabályozásnak kell megfelelnie.

A nemzetközi kereskedelem elősegítése érdekében egyre erőteljesebb egységesítés, követelményharmonizáció indult meg a gyógyszerpiac szereplői (államok hatóságai, gyártók szakemberei, szakmai szervezetek képviselői) között (lásd pl. egyes ICH útmutatók alkalmazása, ezekre való hivatkozás a bizottsági helyes gyakorlati útmutatókban).

A Közösségi gyógyszerjogban az ellátási lánc szerepelőinek tevékenységét alapvetően érintő módosításokat fogadtak el 2011-ben /lásd: Európai Parlament és a Tanács 2011/62/EK (2011. június 8.) irányelve/. A módosításokat az Európai Unióban 2013. január 2-tól alkalmazni kell.

Az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2001/83/EK (2001. november 6.) irányelvét érintő módosítások fő okai között 4 területet érdemes kiemelni:

- a hamisítás elleni küzdelem,

- az ellátási lánc egyes szereplőinek regisztrációs kötelezettsége,

- a helyes gyakorlat szerinti piaci tevékenység előmozdítása,

- hatóanyagimport feltételrendszerének szigorítása.

Az utóbbi években riasztóan nőtt az Unióban a hamisított gyógyszerek száma. Vizsgálatok azt igazolták, hogy a hamisított gyógyszerek nemcsak jogellenes úton, hanem a jogszerű ellátási láncon keresztül is eljutnak a betegekhez.

Az ellátási lánc megbízhatóságának biztosítása érdekében a gyógyszerekre vonatkozó jogszabályokat az ellátási lánc összes szereplőjére ki kell terjeszteni, így pl. azokra a közvetítőkre is, akik a gyógyszerek értékesítésében vagy beszerzésében anélkül vesznek részt, hogy a termékeket ők adnák el vagy vennék, a gyógyszerek nem állnak a tulajdonukban, azokkal nem is kerülnek fizikai kapcsolatba.

A hatóanyagokra vonatkozó uniós szabályoknak való megfelelés érvényesítésének és ellenőrzésének megkönnyítése érdekében a gyógyszerhatóanyagok gyártóinak, importőreinek vagy forgalmazóinak bejelentést kell tenniük a tevékenységükre hatáskörrel rendelkező hatóságoknak.

Az emberi egészség védelmének biztosítása érdekében a gyógyszer gyártójának értékelnie kell a termékében alkalmazott segédanyag alkalmasságát.

A hatóanyagok gyártása, behozatala és forgalmazása a hatóanyagokra vonatkozó helyes gyártási gyakorlatnak és a helyes forgalmazási gyakorlatnak, a segédanyagok gyártása a segédanyagokra vonatkozó helyes gyártási gyakorlatnak megfelelően történhet.

A 2001/83/EK irányelv szerint, a gyógyászati készítmények gyártására vonatkozó helyes gyártási gyakorlat elveit és iránymutatásait irányelv formájában fogadják el.

A gyógyszergyártási engedély jogosultjának a hatóanyagok gyártójának és forgalmazóinak gyártási és forgalmazási létesítményeiben végzett vizsgálatok révén ellenőriznie kell, hogy a hatóanyagok gyártója és forgalmazói eleget tesznek-e az Európai Bizottság iránymutatásaiban és rendeletében foglalt helyes gyártási gyakorlatnak és az Európai Bizottság iránymutatásai szerinti helyes forgalmazási gyakorlatnak.

A Közösségi GMP alapkövetelményeket az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek és az emberi felhasználásra szánt vizsgálati gyógyszerek helyes gyártási gyakorlatára vonatkozó alapelvek és iránymutatások megállapításáról szóló, a Bizottság 2003/94/EK (2003. október 8.) irányelve tartalmazza. A 2003/94/EK irányelvet kiadása óta nem módosították.

A 2001/83/EK irányelv értelmében, a Bizottság közzéteszi az ezekkel az alapelvekkel összhangban lévő, kiegészítő, részletes iránymutatásokat, és szükség szerint a tudományos és műszaki fejlődés figyelembevétele érdekében felülvizsgálja azokat.

A gyógyszerhatóanyagokra vonatkozó helyes gyártási és forgalmazási gyakorlat elveit és iránymutatásait hasonló módon fogadja el, illetve szükség szerint módosítja.

A segédanyagok tekintetében a helyes gyártási gyakorlat szabályait az Európai Bizottság iránymutatásaival összhangban végzett kockázatelemzés alapján kell megállapítani.

A Bizottság által kiadott részletes iránymutatásokat „EU Guidelines for Good Manufacturing Practice for Medicinal Products for Human and Veterinary Use” “dokumentum-család” tartalmazza.

A “dokumentum-család” a „EudraLex - Volume 4 Good manufacturing practice (GMP) Guidelines” gyűjtőnéven ismert, illetve érhető el on-line a Bizottság által működtetett honlapon.

A Bizottsági útmutatókban 2013. január 31-ével az alábbi területeken léptek életbe módosítások:

- gyógyszerészeti minőségirányítási rendszer,

- kiszervezett tevékenységek (bérmunkák),

- emberi felhasználásra szánt, biológiai eredetű aktív hatóanyagok és gyógyszerek gyártása.

A változásokból kiemelve néhány pont:

- Gyógyszerészeti minőségirányítási rendszer:

A termék egész életciklusát felöleli, a termék fejlesztését, a termék üzemi gyártásba való transzferálását, a folyamatos gyártást, beleértve a minőségellenőrzést és a termék törzskönyvi törlését. Kockázatelemzés alkalmazása, szerepének növelése a teljes tevékenység vonatkozásában.

- Kiszervezett tevékenységek (bérmunkák):

A megbízást adó minőségbiztosítási rendszerének ki kell terjednie valamennyi, a GMP hatálya alá tartozó, kiszervezett tevékenységére, nem csak a bérgyártás és -analízis területére.

A megbízónak felülvizsgálati és ellenőrzési rendszert – ideértve audit – kell fenntartania (megbízott tevékenysége a szerződésnek és a tevékenységre vonatkozó GMP követelményeknek megfelel-e).

- Emberi felhasználásra szánt, biológiai eredetű aktív hatóanyagok és gyógyszerek gyártása:

Az Európai Parlament és a Tanács 1394/2007/EK (2007. november 13.) rendelete előírta, hogy a Bizottság dolgozza ki a fejlett terápiás gyógyszerkészítmények gyártására vonatkozó külön iránymutatásokat, összhangban a GMP elveivel.

Új gyártástechnológiák, új típusú termékek miatt a korábbi követelményeinek felülvizsgálata, a speciális termék-előállítás során növekvő GMP követelmények felállítása. A melléklet 2 fő részből áll:

A. Általános kiegészítő GMP elemek,

B. Termék-specifikus követelmények

(pl. állati eredetű termékek, allergének, vakcinák, génterápiás termékek, stb.).

Jelenleg is folyamatban az EU Guidelines for Good Manufacturing Practice for Medicinal Products for Human and Veterinary Use” további fejezeteinek, illetve a helyes forgalmazási gyakorlatnak a felülvizsgálata, a javasolt módosítások, tervezetek véleményezése.

A Bizottság iránymutatásai mellett, az Európai Gyógyszerügynökség is ad ki olyan, a helyes gyakorlattal kapcsolatos dokumentumokat /pl. Pharmaceutical Quality System (ICH Q10)/, melyek a fent nevezett „EU Guidelines” dokumentum-család részét képezik.

MEGHÍVÓ

Az Európai Minőségügyi Szervezet Magyar Nemzeti Bizottságának Gyógyszeripari Szakbizottsága és a

Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógyszeripari Szervezete

Szeretettel meghívja a 2013. február 01-én 14:00-tól megrendezésre kerülő szakmai délutánjára.

Helyszín:

Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar, Hőgyes Endre előadóterem, 1097 Budapest, Hőgyes Endre utca 7/9

Program:

14:00-14:35 Répási János (Teva Gyógyszergyár Zrt.)

Az európai hatóanyag-ellátás zavaros helyzete, GMP vonatkozásai és hatásai

14:40-15:15 Dr. Holló-Szabó Péter vezető tanácsadó (WIL-ZONE Tanácsadó Iroda)

A GMP és a gyógyszergyártás jogi szabályozásának változásai

15:20-15:55 Márkus Bernát (GYEMSZI-OGYI, Budapest):

Quality by Design- tapasztalatok hatósági szemmel

16:00-16:35 Heinold László (CAMO szoftver)

QbD lehetőségei szoftveres támogatás esetén

A rendezvényre a belépés díjtalan!

GMP akadémia

A közelmúltban meglepően sok megkeresést kaptunk bizonyos GMP-képzési igényekkel kapcsolatban. A valóban intenzív érdeklődésre tekintettel meghirdetjük a WIL-ZONE GMP-akadémia alábbi kurzusait!

A jelentkezési lap és ismertető letöltéséhez kattintsanak ide

1. GMP belső auditor (2 napos képzés, 2 válaszható időpontban)

A képzés során megtanuljuk az auditálás legfontosabb definícióit, a GMP belső audit (önellenőrzés) felkészülésének, lebonyolításának, dokumentálásának módját.

Az auditon történő viselkedés pozitív és negatív formáit is tanulmányozzuk, így az nem kizárólag minőségbiztosítók, illetve majdani belső auditorok, hanem auditáltak számára is hasznos.

A tréning írásbeli vizsgával végződik. A sikeres vizsgát tevő résztvevők a WIL-ZONE GMP-akadémia oklevelét kapják. A 2 nap során közvetlenül nem oktatjuk a GMP-t, kizárólag a GMP önellenőrzésekkel összefüggő területeket érintjük.

2. GMP vezető auditor (2 napos képzés)

A képzésre belső és külső auditokon már tapasztalatokat szerzett kollégák jelentkezését várjuk. A tréning során alkalmazzuk a GMP-re az auditálás módszertanát, megtanuljuk a GMP vevői auditok tervezésének, lebonyolításának, dokumentálásának és a nemmegfelelőségek kezelésének módját, az auditor-csapatok vezetésének kihívásait. Az auditra való felkészülés mellett az auditon történő viselkedés extrém formáit is tanulmányozzuk, így az nem kizárólag majdani GMP-auditorok, hanem auditáltak számára is hasznos.

Természetesen a hatóanyaggyártók, csomagolóanyag-gyártók, szerződéses laboratóriumok és gyógyszergyártók, csomagolók földrajzi és szakmai területtől független GMP-auditálására is kitérünk.

Az oktatáson való részvételhez ajánlott a GMP belső auditor tananyag alapvető ismerete.

A tréning írásbeli vizsgával végződik. A sikeres vizsgát tevő résztvevők a WIL-ZONE GMP-akadémia oklevelét kapják. A 2 nap során közvetlenül nem oktatjuk a GMP-t, kizárólag a GMP auditálásával összefüggő területeket érintjük.

3. Minőségügyi kockázatelemzés (2 napos képzés, 2 válaszható időpontban)

A képzés során megtanuljuk a kockázatelemzés legfontosabb definícióit, a kockázatelemzés tervezésének, lebonyolításának, dokumentálásának és az intézkedési tervek kezelésének módját. Ennek megfelelően kockázatelemzési projekt team-ek vezetőit és résztvevőit várjuk, hangsúlyozva a kockázatelemzési protokoll elkészítését.

A kockázatelemzés során olyan területeket érintünk, mint pl. az auditok tervezése, új létesítmények dedikáltságának meghatározása, a keresztszennyeződések kockázatainak csökkentése, módszerek (FMEA, HACCP, kockázatok rangsorolása és szűrése, kockázatok összehasonlítása, retrospektív összehasonlító kockázatelemzés), illetve alkalmazásuk során elkövetett alaphibák javítása és az alkalmazható módszerek begyakorlása is a tananyag részét képezi.

A tréning írásbeli vizsgával végződik. A sikeres vizsgát tevő résztvevők a WIL-ZONE GMP-akadémia oklevelét kapják. A 2 nap során közvetlenül nem oktatjuk a GMP-t, hanem a kockázatelemzés GMP-ben történő alkalmazása a téma.

Az oktatások helyszíne: Első Magyar Tanúsító Zrt., 2040 Budaörs, Muskátli utca 3.

Kérjük, adják tovább az információt munkatársaiknak és más érdeklődőknek is! Bármilyen kérdés esetén keressék irodánkat az alábbi elérhetőségeken:

Berényi Vilmos

nemzetközi GMP-auditor, akkreditált minőségügyi rendszermenedzser, Meghatalmazott személy

WIL-ZONE Tanácsadó Iroda, 70/327-91-78 training@wil-zone.hu

Ki miért felel?

A tegnapi napon előadást tartottam egy szakmai rendezvényen, ahol érdekes kérdés merült fel egy hallgatói felvetés kapcsán:

A Forgalomba Hozatali Engedély tulajdonosa (Marketing Authorization Holder) milyen minőségrendszert köteles kialakítani, szükséges -e, hogy saját minőségbiztosítóval és hatósági felügyelettel rendelkezzen ahhoz, hogy önmaga megrendelje a gyártást, a QP általi felszabadítást és a forgalmazást? Mi kötelezi és ki vagy mi utasítja ezt a tulajdonost (”ügyvédi iroda egy ferencvárosi utcában”) vagy hogyan kérhető számon rajta a pharmakovigilanciás tevékenységek helyes és megfelelő kezelése. A termék teljes életciklusában (egészen a lejáratig) bekövetkező visszahívások még szerződés szerint a gyártót és/vagy a felszabadítót terhelhetik (terhelik?), de a végső felelősség vajon kié, amikor semmilyen hatóság előtt nem felel ezért a jogért…

Régi szakemberek állították, hogy évekkel ezelőtt kötelező volt ezeknek a cégeknek is minőségrendszert kialakítani és fenntartani, de vajon ez ma miért szürke terület a jogi szabályozásban?

És vajon mennyi ilyen van még…. :)

Szép napot!

Beszállítók kockázatelemzése

Abban a kiváló megtiszteltetésben volt részem, hogy a hétvégén az MGYT tapolcai Gyógyszeranalitikai Továbbképző Kollokviumán adhattam elő tanaimat a beszállítók kockázatelemzése tárgyában.

Az előadás anyaga itt érhető el, melyhez bármilyen utólagos megjegyzést örömmel fogadok!

Mitől jó egy szoftver?

A minap egy szakmai nap keretében elhangzott néhány kiváló előadás a számítógépes rendszerek kezelése, minősítése és validálása tárgyában a gyógyszeripar előtt álló feladatokról. Az egyik előadó felhatalmazott, hogy publikáljuk, népszerűsítsük előadását, így most megteszem…

A kérdés, miszerint “mitől jó egy szoftver”, régi, de naprakész és szabványos megoldás is van arra, amit a gyógyszeripar még csak keresgél…

Az előadás anyaga itt tekinthető meg, de ezen az oldalon számos más érdekességet is olvashat az érdeklődő szakember…

problémák

Kedves mindenki,

ha ezt olvasni tudják, az azt jelenti, hogy szorgalmas kollégám képes volt a kalózoktól visszaszerezni a blog motorját…

amikor elpanaszoltam neki, mi történt (néhány lelkes olvasó jelezte, hogy blogom helyett hetekig egy gyógyszergyártó cég honlapja jelent meg), akkor közölte, hogy ez bizony mindig így történik egy ritkán frissülő blog esetében…

szóval most tényleg rá kell kapcsolnom, mert különben szégyenben maradok…

köszönöm mindenki türelmét, megértését és jelzését!

ami ez után következik: kockázatelemzési esettanulmányok a GMP-harctérről!!!

Újra itt!

Kedves Olvasóim,

az elmúlt időszakban úton-útfélen arra kértek ügyfeleim, barátaim, ismerőseim, auditor és tanácsadó kollégák, hogy folytassam ezt a blogot. lehet ilyen kérésnek ellenállni? :oops:

mindenkinek köszönöm, aki biztatott, igyekszem érdekes témákat elő venni. íme, néhány cím a következő hetek tartalmából:

- az új ISO 9004 szabványról

- a harmadik országbeli és európai gyógyszeralapanyag-beszállítók auditálásáról, CEP-ről, DMF-ről

- egy retrospektív validálás nehézségeiről, már-már kálváriájáról

- a tisztításvalidálások kockázatelemzéssel történő tervezéséről

- az ISO 9001 és a GMP dokumentáció közötti különbségről

Ezúton is kérek mindenkit, javasoljanak témákat, tegyenek fel kérdéseket itt, vagy e-mailen

Mindenkinek jó olvasást és intenzív szakmai fejlődést kívánok!

Berényi Vilmos

Wil-Zone Tanácsadó Iroda

FDA TOP 10 hibák

Kedves Olvasóim,

elnézést a viszonylag hosszabb szünet miatt, a gazdasági világválság rám eső részét próbáltam meg mérsékelni az elmúlt másfél hónapban… :roll:

ma levelet hozott a Mailer Demon, és figyelmembe ajánlotta a Master Control anyagát, melyben az FDA által kibocsájtott Warning Letter és 483 (”kritikus hibák”) top 10 listáját állítja elénk. Talán nem haszontalan elemezni, milyen típushibákat jelez az írás, zárójelben az én megjegyzéseimmel, kommentárjaimmal:

1. Nem megfelelő a reklamációs-panaszkezelési eljárás (saját tapasztalatom szerint a cégek nagy része valóban megfeledkezik arról, hogy időhatárt szabjon a kivizsgálásnak, illetve a szóban érkező, vagy egyéb, félhivatalos formában befutó panaszokat kezelje, dokumentálja. az pedig kifejezetten dühítő, amikor egy cégvezetés állítja, hogy az elmúlt két-három évben nem érkezett a termékük, vagy szolgáltatásuk ellen panasz. erre mondjuk, hogy hiszi a piszi… :evil: )

2. A helyesbítő és megelőző tevékenységek nem megfelelő eljárásai (minden bizonnyal nálunk ugyanez volna a helyzet… a legrosszabb az, amikor egy cég közli, hogy tulajdonképpen ha volt is ilyen, mégsem dokumentálta… az okok keresése elmarad… a határidők elmosódnak, a felelősségek tisztázatlanok…)

3. A “Medical Device Reporting” (MDR) dokumentált eljárás nem megfelelő (ezt most hagyjuk, a gyógyszeripar gyógyászati segédeszköz területét meglehetősen érdekesen kezeljük idehaza, a gyógyszeripari szakhatóság nem érzi kötelességének… saját területen talán az éves termékfelülvizsgálat -PQR- sorolható ide, de abban milyen hiba keletkezhet, ha megcsinálták?)

4. A megelőző és helyesbítő tevékenységek nem megfelelően dokumentáltak (ld. 2. pont., belemehetünk a deviációs eljárásba is, hiszen CAPA-tevékenység nem csak belső auditokon és reklamációk alkalmával derül ki, de a mindennapok során, az ezernyi változtatásban, az eljárásoknak nem megfelelő munkavégzésben…. és valóban elsiklunk fölöttük, hiszen megoldáskényszerben vagyunk… pedig itt lehetne a rendszert pénzkeresésre felhasználni…)

5. Az eljárásvalidálás nem megfelelő (mivel nincs rá egzakt guide, így csak találgatni lehet, mi a megfelelő… “nem kellőképpen alátámasztott”… illetve, a kockázatkezelés talán majd segít kissé…)

6. Az önellenőrzések kivitelezése nem megfelelő (egy megrögzött auditor-szemléletű tanácsadó számára ez különösen fájdalmas… a függetlenség, a helyesbítések lebonyolítása, illetve az auditok eredményének dokumentálása és a felső vezetés felé történő közlése valóban sok helyen bicegős…)

7. A felső vezetés nem biztosítja a minőségközpontúságot a szervezet minden szintjén (válság idején ezt nehéz számonkérni… gyógyszeripar, és mégis vannak, akik megkérdőjelezik a minőségköltségeket, illetve vannak, akik ezzel szemben bármilyen költséget igazolhatónak vélnek a minőségrendszer ürügyén… nehéz dió… erőforrások, minőségtervezés, rendszerszemlélet… egy tanácsadó tgalán itt tud a legtöbbet segíteni… mérlegelni, fontossági sorrendet állítani és kockázatot elemezni…)

8. A belső auditok eljárása nem megfelelő (a szövegből derül ki, hogy ez ugyanolyan jellegű, mint a 6. pont, de itt is a gyógyászati segédeszközök (medical device) gyártóinál tapasztalt hiányosságról van szó… apropó: a hatóságok, pardon Hatóságok számára ez tiltott terület? mármint a belső audit jegyzőkönyvek olvasása… :cool: )

9. A terméktervezés eljárása nem megfelelő (természetesen ismét a med. device-ről van szó, bármelyik osztályba eső eszközök gyártóinál… gyógyszer-analógia: törzskönyvezés és új termékek bevezetése… érdemes az ISO 9001 modelljéhez -7.3. fejezet- fordulni, az legalább konkrét és telis-tele van ellenőrzési és visszatartási pontokkal…)

10. A termékben történő változások nem nyomonkövetettek, nem validáltak (illetve csak körülbelül, de a lényeg ez… persze, az vesse rám az első követ, aki igazán tökéletes change control eljárást követ… hogy aztán az inspekciókon szembesítve legyünk…)

Kedves olvasók, milyen további típushibákat vélnek felfedezni saját cégüknél, partnereiknél, ügyfeleiknél? Hadd segítsek még, a saját közelmúltamból:

- kalibrálások és műszerek kezelése (pl. nincs elvárt pontosság, a kalibrálás és a hitelesítés adatait nem értékelik, nem minősítik, stb)

- dokumentumok kezelése (kiosztás, tudomásulvétel, felülvizsgálat hiányosságai, elektronikis utasítások helyes kezelése, lejárt dokumentumok kivonása, külső dokumentumok kezelése (pl. gyógyszerkönyv és az ő változásai))

- tisztításvalidálás, tisztítások monitorozása (elfogadási kritériumok, mintavételek, mérési módszer, worst case-dömping, gyakoriság, stb)

- számítógépes rendszerek minőségbiztosítása és validálása (”mert mi semmit sem csinálunk azzal a géppel, csak beírjuk az adatot éps kinyomtatja” :oops: )

- a bérgyártás, de főleg a béranalitika nem szerződés alapján történik (vagy semmitmondó szerződés alapján… a közelmúltban egy építész-fővállalkozói szerződést akartak lenyomni a torkomon, mint GMP-megbízást…)

legyen szép napjuk!!! :lol:

Boldog Karácsonyt a blog valamennyi olvasójának!!!

WHO GMP

Egy nagyon széles ismeretekkel rendelkező minőségbiztos barátom hívta fel a figyelmemet arra, hogy az Európában alkalmazott, és az FDA által használt GMP mellett a WHO egy saját GMP-rendszert készített. Megkért, keressem meg a neten, hol van ennek nyoma. Miután sikerült megtalálni, beleolvastam és meglepődve tapasztaltam, hogy talán az egyik legkonkrétabb és leginkább használható anyagok kerültek a kezembe: félezer oldalas iránymutatók, remek szakmai ismeretek, ábrák, példák…

Javaslom a blog megható módon egyre bővülő közönségének, hogy pillantsanak rá, töltsék le az ezen az oldalon található állományokat, és utána vitassuk meg! Meggyőződésem, hogy nem haszontalan időtöltés! :!:

Kockázatelemzés - all in one!

Néhány jelentősebbnek számító és igencsak rövid határidejű projekt árnyékában a WIL-ZONE Tanácsadó Iroda több hónapos erőfeszítések után kidolgozta, és immár be is vezette azt a teljes körű kockázatelemzést célzó módszertanát, amely minden eddigi vélemény szerint szisztematikus, egyszerű és tudományos módon elégíti ki a GMP legfrissebb slágerterületét. Meggyőződésem (volt), hogy az ICH-ajánlást készítők kissé túllőttek a célon, mert olyan területekre is kérnek kockázat-alapú döntést, ahol ez elsőre nem látszik értelmesnek. Mégis, ahogy egyre többen dolgozunk ezzel a sablonnal, egyre nagyobb a “lefedettség” minden területen…

A teljes körű kockázatelemzési termékünk a következő modulokból, összetevőkből áll:

  1. 8 óra általános képzés, betanítás, konzultáció (in-house)
  2. SOP (SZME) elkészítése
  3. A sablon word állománya (kockázatelemzés 12 lépésben)
  4. A kitöltéshez szükséges további konzultáció (kb 4 óra)
  5. A kockázatelemzés validálása, auditja
  6. Kockázat-kommunikáció (utóképzés)

Ez a hat pont természetesen összefüggésében tökéletesen kielégíti a GMP-t, támogatja a következő területeket:

  • képzések, oktatások tervezése
  • beszállítói auditok programozása
  • önellenőrzések tematikája
  • karbantartási területek
  • kalibrálás gyakorisága
  • validálás kiterjedése
  • kvalifikálási igények
  • üzemszervezés, gyártásszervezés (izoláció, dedikált üzem, stb)
  • dokumentáció (változtatás, új SZME-k)
  • OOS-kivizsgálás, reklamáció- és deviáció-kezelés
  • anyag- és személyforgalom alakítása
  • keresztszennyezés-minimalizálás és gyógyszercsere-kivédés
  • változások menedzsmentje
  • termékfejlesztési irányok kijelölése (pl. csomagolás, cimke, stb)
  • higiénés követelmények kijelölése
  • tárolási mód és idő  meghatározása
  • mintavételek kidolgozása
  • takarítás és tisztítások elrendelése
  • kiszolgáló rendszerek monitorozása (HVAC, WFI)
  • elektronikus adatállományok kezelésének szabályozása

Tényleg hihetetlen, mégis működik, és támogatja a fenti felsorolásban szereplő valamennyi funkciót!

Meg kell említeni, hogy az egész procedúra fabatkát sem ér az adott cég szakmai stábjának munkája nélkül, “kulcsrakész” megoldásról itt nem beszélhetünk. A kidolgozáshoz kb. 1 hónapra van szükség… A sablon angol és magyar nyelven is elérhető.

Amikor legutóbb néhány szakember előtt zárt körben bemutattam az elkészült anyagot, egymás szavába vágva tették fel kérdéseiket, adták át javítási ötleteiket és adtak hangot ‘hoppááá, már ééértem’ érzésüknek.

Egy tanácsadónak ezekért a percekért érdemes dolgoznia… :lol:

(amennyiben ajánlatot kérne a WIL-ZONE Tanácsadó Iroda “Teljes körű kockázatelemzés” termékéről, akkor ide kattintva írhat nekünk!

Itt a legújabb ISO 9001!

Kissé hosszúra sikerült a hallgatás, de annál szebb a visszatérés! :razz:

A közelmúlt legnagyobb eseménye, hogy kiadták az ISO 9001:2008 szabványt, amely jóindulattal sem nevezhető ráncfelvarrásnál nagyobb változásnak… Mégis, mekkora mozgolódás lesz itt, hiszen mostantól minden audit az új szabvány szerint zajlik majd, noha a magyar fordítás várat magára (talán januárig…), és a cégek jelentős része nem szerkesztette át a dokumentációs rendszerét (egyébként nem is kell!)

Ami viszont újdonság: sok-sok nyelvtani nüansz pontosítása, a rengeteg megjegyzés és magyarázat, amit az ügyfelek jelentős része nem is ért, következésképpen nem is igényel.Szóval, ne ködösítsünk: sok hűhó semmiért… :?:

A mai kor nagy találmánya, a bizonyos tevékenységek kiszervezése, profitcenterré alakítása még a legtapasztaltabb tanácsadókat is nehéz helyzetbe állította, vajon mekkora legyen a felügyelet mértéke egy ilyen “külső” folyamat esetén, amelynek termékét mégis a mi vevőnk igényei szerint állítják elő. TALÁN itt lesz a legnagyobb mozgolódás, jöhet az alvállalkozók és kiszervezett tevékenységet végző szervezetek auditja, kérdőíves értékelése,

Amivel viszont jómagam tökéletesen egyetértek az az a követelmény, hogy egy cég erőforrásai, mi több, kritikus erőforrásai közé vegyék fel az információs eszközöket, vállalatirányítási rendszereket, és kezeljék súlyuknak megfelelően. Ki foglalkozik egy kis nyamvadt számítógépes hálózattal? Ja, hogy a tevékenység 80%-a azon keresztül zajlik? Ki értékeli az internet-szolgáltatót, noha egy szolgáltatás-kimaradás esetén a cég tökéletesen működésképtelenné válhat???

Ugyancsak régen elvárt, mégis új követelmény, és meggyőződésem, hogy a jobb tanácsadók erre figyeltek is, hogy a szellemi tulajdon megjelenjen a vevő tulajdonai között, amivel visszaélni bűn, óvni és gondozni kötelesség…

Szerintem a minőségügyi rendszerek lényegét fogták meg azzal, hogy módosították és előtérbe helyezték a “visszatartási pontok” kérdését, tehát a tevékenységek és termékek felszabadítását, illetve elutasítását, azaz a felügyelet igazán élő és számon kérhető megoldását…

Az összes többi hangsúlyváltás logikus és magától értetődő:

- a vezetőség képviselője a vezetőség tagja legyen, ergo, a minőség a legmagasabb szinten legyen képviselve), illetve

- az infrastruktúrában tartozzon bele a munkahely minden elvárható körülménye (hőmérséklet, páratartalom, világítás, hely, stb)

- állapítsák meg és tartsák felügyelet alatt a szervezet kompetenciáit.

- a garancia-tevékeynség és karbantartások kiemelése

Lehet tanulni, okosodni, de ezzel az új szabvánnyal új terméket, megújult szolgáltatást kínálni tanácsadónak nem szabad… :roll:

Véleményük, észrevételük van? Írják meg nekem!

Mérőeszközök és hiteles anyagminták

Egyre több helyen látom, hogy még a leginkább igényes partnereim, vagy audit-ügyfeleim is csak azért kalibrálják, vagy kalibráltatják a készülékeket, mert a készített, vagy kapott papír jól fog jönni egy auditon. A mérőeszköz-menedzsment folyamat elejét és végét sem szeretjük alkalamazni, pedig rendkívül sok pénz kidobásától tudnánk magunkat megóvni… A legtöbb esetben hiányzik egy jó leltár, elvárt pontossággal, rendelkezésre álló mérési tartománnyal, referencia-etalonok megnevezésével. A folyamat végén (?) lévő minősítésre pedig már csak igazán kevesen gondolnak…

A következő eljárás folyamatábrája szerint megyünk végig itt a blogon majd az egész folyamaton, lépésről-lépésre, hátha érdekes vélemények születnek:

(az ábrára vagy ide kattintva másik ablakban megjelenik és láthatóvá-nagyíthatóvá válik)

Ide tartozó nagy kérdőjel az országos mérésügyi hatósághoz (csupa kisbetűvel, ma már MKEH-nak hívják, tehát HIVATAL, annak minden felsőbbrendűségével…) kapcsolódik: több ügyfelem is jelezte, hogy a dokumentumok szerint az eredetileg 10 évig érvényes, a napokban vásárolt hiteles pH-anyagmintájuk minősítése HAT ÉVE (!) történt, így a minta mindössze mostantól 4 évig használható újraminősítés nélkül. Én a magam részéről meg vagyok döbbenve az ügyfelek ilyen fajta lekezelésén, de ha bárkinek ötlete, esetleg magyarázata, vagy tapasztalata van erre, akkor kérem, írja meg ide a blogra, vagy nekem:)

Run test - trendanalízis

A Western Electric (néhol AT&T) szakemberei és az őket követő jó szemű és éles eszű társaik megtették nekünk azt a szívességet, hogy az ellenőrzőkártyák menetében bekövetkező nyolc “nevezetes” esetet publikálták, illetve alkalmazták trendek, elállítódások, zavarok kimutatására. Így, nekünk, gyógyszeripari szakembereknek ma már ez az eszköz kiváló lehetőség arra, hogy trendeket, elállítódást, szabálytalan (szabályozatlan) működést feltárjunk, illetve hogy a hatóság és a minőségbiztosítás számára dokumentáltan igazoljuk, statisztikailag jelentős eltérések természetesen nem fordulnak elő folyamatainkban!

Aki nem ismerné ezt a nyolc, egyébként közel sem “szeszélyes” viselkedésében kirívó, de szakmailag, statisztikailag is deviáns esetet, annak egy kis tanóra, némi magyarázattal:

A cikk olvasásához klikk ide! Tovább »

Hol keressem?

Jellemző pillanat egy tisztításvalidálás előtti projektmegbeszélésen: a műszaki vezető a feje búbját vakargatva közli, honnan a csudából találja ki, hogy mekkora az adott gép anyaggal érintkező belső felülete, és főleg hogy milyen az anyagi minősége ott a felületnek…?! “Berényi úr miért kívánja tőlem, hogy megmérjem a mérhetetlent és hogy szétszedjem a masinát, hogy megmondjam magának ezeket?”

Olvasson tovább és a válasz is megérkezik… Tovább »

Trendanalízis több lépésben

Némiképp validálási vonatkozása is van ugyan, mégis más apropóból merült fel a következő kérdés egy gyógyszeripari megbízóm lelkiismeretességéről híres minőségbiztosítási vezetője részéről: hogyan lehet igazolni a termék minőségi felülvizsgálat során azt, hogy nincs trend az adatokban?

Szokásom szerint ezernyi kérdéssel feleltem kérdésére, s ezeket, valamint a végső megoldás(ok)hoz vezető gondolatmenetet próbálom levezetni a következőkben.

Tovább »

Melyik az igazi?

Kedves olvasóim!

Ha valakit érdekel, és természetesen nem üzleti okokból írom meg, hiszen nem fűződik hozzá semmiféle érdekem, szóval én perpillanat a Smartdraw programot használom folyamatábra-rajzolásra… kipróbáltam már sok másikat, de valahogy nem volt az igazi egyik sem… Esetleg jobb tapasztalatok?

Most hagyjuk a Word, Excel és Powerpoint, illetve Paint által kínált “megoldásokat”, a célszoftverek közül a Visio, a Conceptdraw, illetve az ABC és egyre drágább klónjai már megfordultak nálam ilyen-olyan minőségben (régi verzió, új verzió, freeware) és különböző ideig, de - ebben - még nem sikerült megtalálnom az igazit.

Egy korábbi fizetős kiadványban megkaptam több tucat üzleti folyamat ábráját, Excelben, de ma már nem sokat lehet vele kezdeni, hiszen az ember nem csak nézegetni, de használni (módosítani, dizájnolni, konvertálni) is akarná…

Kolléganőm egyébként boszorkányos gyorsasággal pakolja a kezem alá a SD-ábrákat, ha éppen erre van szükség, s bár a Smartdraw nem kimondottan célszoftvere ennek a területnek, mégis talán éppen ez a jó benne. Kiderül, mindenesetre várom a véleményeket, kinek melyik áll kézre és melyik okoz elégedettséget a vásárlás után is! Lehet, hogy lesz, aki éppen a Smartdraw-tól szabadult meg rövid úton?

szép napot! :)

Validálási folyamatábra

Kedves olvasóim!

Az első szakmai jellegű bejegyzés a naplóban!

validálási folyamat

Ez egy gyártó cég reményeim szerint összes validálási tevékenységét tartalmazó folyamatábra (a képre rákattintva megnyílik az ábra egy új lapon, ahol már nagyítható). Persze, első ránézésre a kockázatelemzést például máris nem ábrázolja, de arra már ott van az új ultima ratio, vagyis vadonatúj GMP-követelmény: minden lépésben ott kell legyen található -legalább egy- kockázatelemzés… Nem vitás ezért, hogy az első néhány naplóbejegyzésem a kockázatelemzést fogja célozni. Mert az mindenhol megbújik, mindenütt előbukkan, mégis olyan sokan nem tudunk még igazán nagyot alkotni ebben a kérdésben… Van olyan üzleti partnerem, akivel évek óta együtt dolgozom, és még mindig keressük a közös hangot a kockázatelemzés módszertanában…

Reményeim és terveim szerint a kockázatelemzést követően az összes részfolyamat sorra kerül egyszer a maga kérdéseivel, know-how-jával, fentről lefelé haladva.

Ha bárkinek véleménye, esetleg kritikája van az ábrával kapcsolatban, nosza rajta, lehet megjegyzést írni!

© 2008 Berényi Vilmos
Design | Wordpress