Kedves Blog tagok!

Nagy szeretettel
üdvözlök Mindenkit!

Nem olyan rég csatlakoztam Vilmos csapatához, a gyógyszergyártás mellett a fő témák, amikkel
szívesen foglalkozom: HACCP, takarmány- és élelmiszerhigiénia és ezek jogi-szakmai
háttere.

Első bejelentkezésként egy érdekesség: fluor – tea, kávé- és ásványvízfogyasztás, az egészség
jegyében… egyelőre, reményeink szerint, ezekből a GMO még nem fenyeget.

A fluor kapcsán mindenkinek elsőre előnyös tulajdonsága ugrik be, az emberi szervezetben a fogak épségének megőrzését segíti (fogszuvasodás elleni védelem).

Ugyanakkor a túlzott teafogyasztás, különösen a tejben elkészített nagy mennyiségben fogyasztott tea fluorja, pl. az indiai, kínai és tibeti gyerekek körében, fluorózist okoz.

A fluor túladagolás következményei: a csontok károsodása, a vesék működésének csökkenése és károsodása, az izomzat és az idegrendszer működési zavara.

Krónikus toxikózis esetén: tünetek lassan fejődnek ki, a fogzománc foltos elszíneződése (barnásfekete, zománchiányos fog) következik be. A fogak torzulnak, kopnak, gyakori a fogszuvasodás. Emellett csontelváltozások, mozgáskorlátozottság,
mozgászavarok, bénulás, csonttörés jelentkezhet. A betegek sántítanak.

A növények fluorid tartalma általában 1-10 mg/kg szárazanyag. A növényi részek közül a levelek tartalmazzák a legtöbb fluort
(3-14 mg/kg), a kéregben és a fás részekben kevesebb van (0,36-1,7 mg/kg).

A tea egy fluort akkumuláló növény, más növényekhez képest szokatlanul sokat, 100-200 mg/kg fluort tárol a fiatal levelekben, ennek kétszeresét az érettekben és majd 1000 mg/kg-ot (azaz 1g/kg sza.!) a régi levelekben. És hasonlóan sok fluort akkumulál a kamilla is.

Kísérletek bizonyították, hogy a tea fluorja képes beépülni a fogzománcba és növeli annak savellenálló képességét.

Az emberi szervezet fluor-szükséglete kb. napi 1 mg.

A Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet fluoridra ajánlott napi bevitelként 3,5 mg értéket ad meg /”Feltüntethető vitaminok, ásványi anyagok, és azok felnőttek számára ajánlott napi beviteli mennyisége (RDA)”/.

Egy tubus fogkrém általában 100-150 mg fluoridot tartalmaz.

A kozmetikai termékekről szóló 1223/2009/EK rendelet értelmében a fogkrém mint szájápolási termék fluoridsó tartalma maximum 0,15 % (fluor formájában, és csak engedélyezett sót használva). Más, a rendeletben megengedett fluorvegyületekkel keverve a teljes fluorkoncentráció nem haladhatja meg a 0,15 %-ot.

Az ivóvízben minimum 2 mg/l fluorid jelenléte mérgezést okozhat (már a 2 mg fluorid/liter koncentrációjú ivóvíz fogyasztása is a fogzománcon szalagos sárga vagy barna foltos felrakódást okoz, ennél magasabb, 8 mg/l fluorid koncentrációjú ivóvíz tartós fogyasztása a csontok fluorózisához vezet).

Egy hazai vizsgálat az ivóvíz fluorszintjét 30 - 612 μg/l (0,03 – 0,612 mg/l) közöttinek mérte.

Igen gazdag fluoridban az ásványvizek jelentős része. A megvizsgált vezetékes vizekkel és kútvizekkel ellentétben a forgalomba lévő gyógy- és ásványvizek fluortartalma 100-2800 μg/l (0,1 – 2,8 mg/l) – a vizsgálatok alapján – közötti volt!

Amúgy – összehasonlításként – az ivóvízben a fluorid maximum 1,5 mg/l lehet (az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X.25.) Korm. rendelet).

Nem szenvednek fluor-hiányban a rendszeres tea- és kávéfogyasztó emberek, mivel ezekből a termékekből egy-egy csésze a napi fluor-szükséglet akár 40-60 %-át fedezi.

Könnyen kiszámolható, hogy a rendszeres tea-, kávé és ásványvízfogyasztás, fluoridos fogkrém használata együttesen bőven fedezheti a napi igényt (1 mg), sőt túllépve azt elősegítheti az idült fluorozis kialakulását. Itt felnőttekről beszélünk, kiskorú gyermekeknél ez hatványozottabban jelentkezhet (ld. ásványvíz, esetleg teafogyasztás, fogkrém lenyelése).

Elgondolkoztató, állatok esetében a közösségi takarmányjog már rendelet szintjén szabályozza a takarmányban megengedett fluor maximális tartalmát (lásd 574/2011/EK rendelet).

A Bizottság 115/2010/EK rendelet adott ki a fluorid természetes ásványvizekből és forrásvizekből történő kivonásához használt, aktivált alumínium-oxid alkalmazásának feltételeiről.

A rendelet értelmében a fluoridkivonási kezelésen átesett víz címkéjén, a kémiai összetevőkre vonatkozó megjelölés közelében, a következőt kell feltüntetni: “engedélyezett adszorpciós eljárással kezelt víz”.

A természetes ásványvíz, a forrásvíz, az ivóvíz, az ásványi anyaggal dúsított ivóvíz és az ízesített víz palackozásának és forgalomba hozatalának szabályairól szóló 65/2004. (IV. 27.) FVM-ESzCsM-GKM
együttes rendelet 7. §-a a következőket írja elő:

(5) Palackozott természetes ásványvíz esetén jelölésként az élelmiszerekre vonatkozó általános előírásokon túl alkalmazni kell a következő kötelező információkat is:

a) a víz összes oldott ásványianyag-tartalma, valamint a jellemző összetevők mennyisége,

b) a víznyerő hely és a forrás/kút neve,

c) a 4.§ (1) bekezdésének a)-c) pontja szerinti kezelési eljárásról szóló információt a következők szerint:

- „vastalanítva”;

- „ózonnal dúsított levegőt alkalmazó, engedélyezett oxidációs eljárással kezelt”,

- „engedélyezett (az eljárás megnevezése) eljárással kezelt”.

(6) Az 1,5 mg/l értéket meghaladó fluorid-koncentrációjú természetes ásványvizeknél jelölésként
az „1,5 mg/l értéknél több fluoridot tartalmaz: csecsemők és 7 évesnél fiatalabb gyermekek általi rendszeres fogyasztásra nem alkalmas” feliratnak kell szerepelnie.

(7) A (6) bekezdésben előírt jelölést jól olvasható betűkkel, a termék kereskedelmi nevének közvetlen közelében kell feltüntetni.

(8) Az 1,5 mg/l értéket meghaladó fluorid-koncentrációjú természetes ásványvizeknél
jelölésként a tényleges fluorid-tartalmat is fel kell tüntetni.

De ha nyitott szemmel járunk az ásványvizek között, a jelölésen, az összetételnél nem minden esetben fogunk találkozni a fluortartalomra vonatkozó értékkel.

Vannak olyan üdítők, melyek nem ivóvíz minőségű vízzel, hanem ásványvíz felhasználásával készülnek.

Üdvözlettel:

Holló-Szabó Péter

A tegnapi napon előadást tartottam egy szakmai rendezvényen, ahol érdekes kérdés merült fel egy hallgatói felvetés kapcsán:

A Forgalomba Hozatali Engedély tulajdonosa (Marketing Authorization Holder) milyen minőségrendszert köteles kialakítani, szükséges -e, hogy saját minőségbiztosítóval és hatósági felügyelettel rendelkezzen ahhoz, hogy önmaga megrendelje a gyártást, a QP általi felszabadítást és a forgalmazást? Mi kötelezi és ki vagy mi utasítja ezt a tulajdonost (”ügyvédi iroda egy ferencvárosi utcában”) vagy hogyan kérhető számon rajta a pharmakovigilanciás tevékenységek helyes és megfelelő kezelése. A termék teljes életciklusában (egészen a lejáratig) bekövetkező visszahívások még szerződés szerint a gyártót és/vagy a felszabadítót terhelhetik (terhelik?), de a végső felelősség vajon kié, amikor semmilyen hatóság előtt nem felel ezért a jogért…

Régi szakemberek állították, hogy évekkel ezelőtt kötelező volt ezeknek a cégeknek is minőségrendszert kialakítani és fenntartani, de vajon ez ma miért szürke terület a jogi szabályozásban?

És vajon mennyi ilyen van még….

Szép napot!

Abban a kiváló megtiszteltetésben volt részem, hogy a hétvégén az MGYT tapolcai Gyógyszeranalitikai Továbbképző Kollokviumán adhattam elő tanaimat a beszállítók kockázatelemzése tárgyában.

Az előadás anyaga itt érhető el, melyhez bármilyen utólagos megjegyzést örömmel fogadok!

A minap egy szakmai nap keretében elhangzott néhány kiváló előadás a számítógépes rendszerek kezelése, minősítése és validálása tárgyában a gyógyszeripar előtt álló feladatokról. Az egyik előadó felhatalmazott, hogy publikáljuk, népszerűsítsük előadását, így most megteszem…

A kérdés, miszerint “mitől jó egy szoftver”, régi, de naprakész és szabványos megoldás is van arra, amit a gyógyszeripar még csak keresgél…

Az előadás anyaga itt tekinthető meg, de ezen az oldalon számos más érdekességet is olvashat az érdeklődő szakember…

Kedves mindenki,

ha ezt olvasni tudják, az azt jelenti, hogy szorgalmas kollégám képes volt a kalózoktól visszaszerezni a blog motorját…

amikor elpanaszoltam neki, mi történt (néhány lelkes olvasó jelezte, hogy blogom helyett hetekig egy gyógyszergyártó cég honlapja jelent meg), akkor közölte, hogy ez bizony mindig így történik egy ritkán frissülő blog esetében…

szóval most tényleg rá kell kapcsolnom, mert különben szégyenben maradok…

köszönöm mindenki türelmét, megértését és jelzését!

ami ez után következik: kockázatelemzési esettanulmányok a GMP-harctérről!!!

Kedves Olvasóim,

az elmúlt időszakban úton-útfélen arra kértek ügyfeleim, barátaim, ismerőseim, auditor és tanácsadó kollégák, hogy folytassam ezt a blogot. lehet ilyen kérésnek ellenállni?

mindenkinek köszönöm, aki biztatott, igyekszem érdekes témákat elő venni. íme, néhány cím a következő hetek tartalmából:

- az új ISO 9004 szabványról

- a harmadik országbeli és európai gyógyszeralapanyag-beszállítók auditálásáról, CEP-ről, DMF-ről

- egy retrospektív validálás nehézségeiről, már-már kálváriájáról

- a tisztításvalidálások kockázatelemzéssel történő tervezéséről

- az ISO 9001 és a GMP dokumentáció közötti különbségről

Ezúton is kérek mindenkit, javasoljanak témákat, tegyenek fel kérdéseket itt, vagy e-mailen…

Mindenkinek jó olvasást és intenzív szakmai fejlődést kívánok!

Berényi Vilmos

Wil-Zone Tanácsadó Iroda

Kedves Olvasóim,

elnézést a viszonylag hosszabb szünet miatt, a gazdasági világválság rám eső részét próbáltam meg mérsékelni az elmúlt másfél hónapban…

ma levelet hozott a Mailer Demon, és figyelmembe ajánlotta a Master Control anyagát, melyben az FDA által kibocsájtott Warning Letter és 483 (”kritikus hibák”) top 10 listáját állítja elénk. Talán nem haszontalan elemezni, milyen típushibákat jelez az írás, zárójelben az én megjegyzéseimmel, kommentárjaimmal:

1. Nem megfelelő a reklamációs-panaszkezelési eljárás (saját tapasztalatom szerint a cégek nagy része valóban megfeledkezik arról, hogy időhatárt szabjon a kivizsgálásnak, illetve a szóban érkező, vagy egyéb, félhivatalos formában befutó panaszokat kezelje, dokumentálja. az pedig kifejezetten dühítő, amikor egy cégvezetés állítja, hogy az elmúlt két-három évben nem érkezett a termékük, vagy szolgáltatásuk ellen panasz. erre mondjuk, hogy hiszi a piszi… )

2. A helyesbítő és megelőző tevékenységek nem megfelelő eljárásai (minden bizonnyal nálunk ugyanez volna a helyzet… a legrosszabb az, amikor egy cég közli, hogy tulajdonképpen ha volt is ilyen, mégsem dokumentálta… az okok keresése elmarad… a határidők elmosódnak, a felelősségek tisztázatlanok…)

3. A “Medical Device Reporting” (MDR) dokumentált eljárás nem megfelelő (ezt most hagyjuk, a gyógyszeripar gyógyászati segédeszköz területét meglehetősen érdekesen kezeljük idehaza, a gyógyszeripari szakhatóság nem érzi kötelességének… saját területen talán az éves termékfelülvizsgálat -PQR- sorolható ide, de abban milyen hiba keletkezhet, ha megcsinálták?)

4. A megelőző és helyesbítő tevékenységek nem megfelelően dokumentáltak (ld. 2. pont., belemehetünk a deviációs eljárásba is, hiszen CAPA-tevékenység nem csak belső auditokon és reklamációk alkalmával derül ki, de a mindennapok során, az ezernyi változtatásban, az eljárásoknak nem megfelelő munkavégzésben…. és valóban elsiklunk fölöttük, hiszen megoldáskényszerben vagyunk… pedig itt lehetne a rendszert pénzkeresésre felhasználni…)

5. Az eljárásvalidálás nem megfelelő (mivel nincs rá egzakt guide, így csak találgatni lehet, mi a megfelelő… “nem kellőképpen alátámasztott”… illetve, a kockázatkezelés talán majd segít kissé…)

6. Az önellenőrzések kivitelezése nem megfelelő (egy megrögzött auditor-szemléletű tanácsadó számára ez különösen fájdalmas… a függetlenség, a helyesbítések lebonyolítása, illetve az auditok eredményének dokumentálása és a felső vezetés felé történő közlése valóban sok helyen bicegős…)

7. A felső vezetés nem biztosítja a minőségközpontúságot a szervezet minden szintjén (válság idején ezt nehéz számonkérni… gyógyszeripar, és mégis vannak, akik megkérdőjelezik a minőségköltségeket, illetve vannak, akik ezzel szemben bármilyen költséget igazolhatónak vélnek a minőségrendszer ürügyén… nehéz dió… erőforrások, minőségtervezés, rendszerszemlélet… egy tanácsadó tgalán itt tud a legtöbbet segíteni… mérlegelni, fontossági sorrendet állítani és kockázatot elemezni…)

8. A belső auditok eljárása nem megfelelő (a szövegből derül ki, hogy ez ugyanolyan jellegű, mint a 6. pont, de itt is a gyógyászati segédeszközök (medical device) gyártóinál tapasztalt hiányosságról van szó… apropó: a hatóságok, pardon Hatóságok számára ez tiltott terület? mármint a belső audit jegyzőkönyvek olvasása… )

9. A terméktervezés eljárása nem megfelelő (természetesen ismét a med. device-ről van szó, bármelyik osztályba eső eszközök gyártóinál… gyógyszer-analógia: törzskönyvezés és új termékek bevezetése… érdemes az ISO 9001 modelljéhez -7.3. fejezet- fordulni, az legalább konkrét és telis-tele van ellenőrzési és visszatartási pontokkal…)

10. A termékben történő változások nem nyomonkövetettek, nem validáltak (illetve csak körülbelül, de a lényeg ez… persze, az vesse rám az első követ, aki igazán tökéletes change control eljárást követ… hogy aztán az inspekciókon szembesítve legyünk…)

Kedves olvasók, milyen további típushibákat vélnek felfedezni saját cégüknél, partnereiknél, ügyfeleiknél? Hadd segítsek még, a saját közelmúltamból:

- kalibrálások és műszerek kezelése (pl. nincs elvárt pontosság, a kalibrálás és a hitelesítés adatait nem értékelik, nem minősítik, stb)

- dokumentumok kezelése (kiosztás, tudomásulvétel, felülvizsgálat hiányosságai, elektronikis utasítások helyes kezelése, lejárt dokumentumok kivonása, külső dokumentumok kezelése (pl. gyógyszerkönyv és az ő változásai))

- tisztításvalidálás, tisztítások monitorozása (elfogadási kritériumok, mintavételek, mérési módszer, worst case-dömping, gyakoriság, stb)

- számítógépes rendszerek minőségbiztosítása és validálása (”mert mi semmit sem csinálunk azzal a géppel, csak beírjuk az adatot éps kinyomtatja” )

- a bérgyártás, de főleg a béranalitika nem szerződés alapján történik (vagy semmitmondó szerződés alapján… a közelmúltban egy építész-fővállalkozói szerződést akartak lenyomni a torkomon, mint GMP-megbízást…)

legyen szép napjuk!!!

Egy nagyon széles ismeretekkel rendelkező minőségbiztos barátom hívta fel a figyelmemet arra, hogy az Európában alkalmazott, és az FDA által használt GMP mellett a WHO egy saját GMP-rendszert készített. Megkért, keressem meg a neten, hol van ennek nyoma. Miután sikerült megtalálni, beleolvastam és meglepődve tapasztaltam, hogy talán az egyik legkonkrétabb és leginkább használható anyagok kerültek a kezembe: félezer oldalas iránymutatók, remek szakmai ismeretek, ábrák, példák…

Javaslom a blog megható módon egyre bővülő közönségének, hogy pillantsanak rá, töltsék le az ezen az oldalon található állományokat, és utána vitassuk meg! Meggyőződésem, hogy nem haszontalan időtöltés!

Néhány jelentősebbnek számító és igencsak rövid határidejű projekt árnyékában a WIL-ZONE Tanácsadó Iroda több hónapos erőfeszítések után kidolgozta, és immár be is vezette azt a teljes körű kockázatelemzést célzó módszertanát, amely minden eddigi vélemény szerint szisztematikus, egyszerű és tudományos módon elégíti ki a GMP legfrissebb slágerterületét. Meggyőződésem (volt), hogy az ICH-ajánlást készítők kissé túllőttek a célon, mert olyan területekre is kérnek kockázat-alapú döntést, ahol ez elsőre nem látszik értelmesnek. Mégis, ahogy egyre többen dolgozunk ezzel a sablonnal, egyre nagyobb a “lefedettség” minden területen…

A teljes körű kockázatelemzési termékünk a következő modulokból, összetevőkből áll:

1. 8 óra általános képzés, betanítás, konzultáció (in-house)
2. SOP (SZME) elkészítése
3. A sablon word állománya (kockázatelemzés 12 lépésben)
4. A kitöltéshez szükséges további konzultáció (kb 4 óra)
5. A kockázatelemzés validálása, auditja
6. Kockázat-kommunikáció (utóképzés)

Ez a hat pont természetesen összefüggésében tökéletesen kielégíti a GMP-t, támogatja a következő területeket:

• képzések, oktatások tervezése
• beszállítói auditok programozása
• önellenőrzések tematikája
• karbantartási területek
• kalibrálás gyakorisága
• validálás kiterjedése
• kvalifikálási igények
• üzemszervezés, gyártásszervezés (izoláció, dedikált üzem, stb)
• dokumentáció (változtatás, új SZME-k)
• OOS-kivizsgálás, reklamáció- és deviáció-kezelés
• anyag- és személyforgalom alakítása
• keresztszennyezés-minimalizálás és gyógyszercsere-kivédés
• változások menedzsmentje
• termékfejlesztési irányok kijelölése (pl. csomagolás, cimke, stb)
• higiénés követelmények kijelölése
• tárolási mód és idő  meghatározása
• mintavételek kidolgozása
• takarítás és tisztítások elrendelése
• kiszolgáló rendszerek monitorozása (HVAC, WFI)
• elektronikus adatállományok kezelésének szabályozása

Tényleg hihetetlen, mégis működik, és támogatja a fenti felsorolásban szereplő valamennyi funkciót!

Meg kell említeni, hogy az egész procedúra fabatkát sem ér az adott cég szakmai stábjának munkája nélkül, “kulcsrakész” megoldásról itt nem beszélhetünk. A kidolgozáshoz kb. 1 hónapra van szükség… A sablon angol és magyar nyelven is elérhető.

Amikor legutóbb néhány szakember előtt zárt körben bemutattam az elkészült anyagot, egymás szavába vágva tették fel kérdéseiket, adták át javítási ötleteiket és adtak hangot ‘hoppááá, már ééértem’ érzésüknek.

Egy tanácsadónak ezekért a percekért érdemes dolgoznia…

(amennyiben ajánlatot kérne a WIL-ZONE Tanácsadó Iroda “Teljes körű kockázatelemzés” termékéről, akkor ide kattintva írhat nekünk!

Kissé hosszúra sikerült a hallgatás, de annál szebb a visszatérés!

A közelmúlt legnagyobb eseménye, hogy kiadták az ISO 9001:2008 szabványt, amely jóindulattal sem nevezhető ráncfelvarrásnál nagyobb változásnak… Mégis, mekkora mozgolódás lesz itt, hiszen mostantól minden audit az új szabvány szerint zajlik majd, noha a magyar fordítás várat magára (talán januárig…), és a cégek jelentős része nem szerkesztette át a dokumentációs rendszerét (egyébként nem is kell!)

Ami viszont újdonság: sok-sok nyelvtani nüansz pontosítása, a rengeteg megjegyzés és magyarázat, amit az ügyfelek jelentős része nem is ért, következésképpen nem is igényel.Szóval, ne ködösítsünk: sok hűhó semmiért…

A mai kor nagy találmánya, a bizonyos tevékenységek kiszervezése, profitcenterré alakítása még a legtapasztaltabb tanácsadókat is nehéz helyzetbe állította, vajon mekkora legyen a felügyelet mértéke egy ilyen “külső” folyamat esetén, amelynek termékét mégis a mi vevőnk igényei szerint állítják elő. TALÁN itt lesz a legnagyobb mozgolódás, jöhet az alvállalkozók és kiszervezett tevékenységet végző szervezetek auditja, kérdőíves értékelése,

Amivel viszont jómagam tökéletesen egyetértek az az a követelmény, hogy egy cég erőforrásai, mi több, kritikus erőforrásai közé vegyék fel az információs eszközöket, vállalatirányítási rendszereket, és kezeljék súlyuknak megfelelően. Ki foglalkozik egy kis nyamvadt számítógépes hálózattal? Ja, hogy a tevékenység 80%-a azon keresztül zajlik? Ki értékeli az internet-szolgáltatót, noha egy szolgáltatás-kimaradás esetén a cég tökéletesen működésképtelenné válhat???

Ugyancsak régen elvárt, mégis új követelmény, és meggyőződésem, hogy a jobb tanácsadók erre figyeltek is, hogy a szellemi tulajdon megjelenjen a vevő tulajdonai között, amivel visszaélni bűn, óvni és gondozni kötelesség…

Szerintem a minőségügyi rendszerek lényegét fogták meg azzal, hogy módosították és előtérbe helyezték a “visszatartási pontok” kérdését, tehát a tevékenységek és termékek felszabadítását, illetve elutasítását, azaz a felügyelet igazán élő és számon kérhető megoldását…

Az összes többi hangsúlyváltás logikus és magától értetődő:

- a vezetőség képviselője a vezetőség tagja legyen, ergo, a minőség a legmagasabb szinten legyen képviselve), illetve

- az infrastruktúrában tartozzon bele a munkahely minden elvárható körülménye (hőmérséklet, páratartalom, világítás, hely, stb)

- állapítsák meg és tartsák felügyelet alatt a szervezet kompetenciáit.

- a garancia-tevékeynség és karbantartások kiemelése

Lehet tanulni, okosodni, de ezzel az új szabvánnyal új terméket, megújult szolgáltatást kínálni tanácsadónak nem szabad…

Véleményük, észrevételük van? Írják meg nekem!

Egyre több helyen látom, hogy még a leginkább igényes partnereim, vagy audit-ügyfeleim is csak azért kalibrálják, vagy kalibráltatják a készülékeket, mert a készített, vagy kapott papír jól fog jönni egy auditon. A mérőeszköz-menedzsment folyamat elejét és végét sem szeretjük alkalamazni, pedig rendkívül sok pénz kidobásától tudnánk magunkat megóvni… A legtöbb esetben hiányzik egy jó leltár, elvárt pontossággal, rendelkezésre álló mérési tartománnyal, referencia-etalonok megnevezésével. A folyamat végén (?) lévő minősítésre pedig már csak igazán kevesen gondolnak…

A következő eljárás folyamatábrája szerint megyünk végig itt a blogon majd az egész folyamaton, lépésről-lépésre, hátha érdekes vélemények születnek:

(az ábrára vagy ide kattintva másik ablakban megjelenik és láthatóvá-nagyíthatóvá válik)

Ide tartozó nagy kérdőjel az országos mérésügyi hatósághoz (csupa kisbetűvel, ma már MKEH-nak hívják, tehát HIVATAL, annak minden felsőbbrendűségével…) kapcsolódik: több ügyfelem is jelezte, hogy a dokumentumok szerint az eredetileg 10 évig érvényes, a napokban vásárolt hiteles pH-anyagmintájuk minősítése HAT ÉVE (!) történt, így a minta mindössze mostantól 4 évig használható újraminősítés nélkül. Én a magam részéről meg vagyok döbbenve az ügyfelek ilyen fajta lekezelésén, de ha bárkinek ötlete, esetleg magyarázata, vagy tapasztalata van erre, akkor kérem, írja meg ide a blogra, vagy nekem…

A Western Electric (néhol AT&T) szakemberei és az őket követő jó szemű és éles eszű társaik megtették nekünk azt a szívességet, hogy az ellenőrzőkártyák menetében bekövetkező nyolc “nevezetes” esetet publikálták, illetve alkalmazták trendek, elállítódások, zavarok kimutatására. Így, nekünk, gyógyszeripari szakembereknek ma már ez az eszköz kiváló lehetőség arra, hogy trendeket, elállítódást, szabálytalan (szabályozatlan) működést feltárjunk, illetve hogy a hatóság és a minőségbiztosítás számára dokumentáltan igazoljuk, statisztikailag jelentős eltérések természetesen nem fordulnak elő folyamatainkban!

Aki nem ismerné ezt a nyolc, egyébként közel sem “szeszélyes” viselkedésében kirívó, de szakmailag, statisztikailag is deviáns esetet, annak egy kis tanóra, némi magyarázattal:

A cikk olvasásához klikk ide! Tovább »

Jellemző pillanat egy tisztításvalidálás előtti projektmegbeszélésen: a műszaki vezető a feje búbját vakargatva közli, honnan a csudából találja ki, hogy mekkora az adott gép anyaggal érintkező belső felülete, és főleg hogy milyen az anyagi minősége ott a felületnek…?! “Berényi úr miért kívánja tőlem, hogy megmérjem a mérhetetlent és hogy szétszedjem a masinát, hogy megmondjam magának ezeket?”

Olvasson tovább és a válasz is megérkezik… Tovább »

Némiképp validálási vonatkozása is van ugyan, mégis más apropóból merült fel a következő kérdés egy gyógyszeripari megbízóm lelkiismeretességéről híres minőségbiztosítási vezetője részéről: hogyan lehet igazolni a termék minőségi felülvizsgálat során azt, hogy nincs trend az adatokban?

Szokásom szerint ezernyi kérdéssel feleltem kérdésére, s ezeket, valamint a végső megoldás(ok)hoz vezető gondolatmenetet próbálom levezetni a következőkben.

Tovább »

Kedves olvasóim!

Ha valakit érdekel, és természetesen nem üzleti okokból írom meg, hiszen nem fűződik hozzá semmiféle érdekem, szóval én perpillanat a Smartdraw programot használom folyamatábra-rajzolásra… kipróbáltam már sok másikat, de valahogy nem volt az igazi egyik sem… Esetleg jobb tapasztalatok?

Most hagyjuk a Word, Excel és Powerpoint, illetve Paint által kínált “megoldásokat”, a célszoftverek közül a Visio, a Conceptdraw, illetve az ABC és egyre drágább klónjai már megfordultak nálam ilyen-olyan minőségben (régi verzió, új verzió, freeware) és különböző ideig, de - ebben - még nem sikerült megtalálnom az igazit.

Egy korábbi fizetős kiadványban megkaptam több tucat üzleti folyamat ábráját, Excelben, de ma már nem sokat lehet vele kezdeni, hiszen az ember nem csak nézegetni, de használni (módosítani, dizájnolni, konvertálni) is akarná…

Kolléganőm egyébként boszorkányos gyorsasággal pakolja a kezem alá a SD-ábrákat, ha éppen erre van szükség, s bár a Smartdraw nem kimondottan célszoftvere ennek a területnek, mégis talán éppen ez a jó benne. Kiderül, mindenesetre várom a véleményeket, kinek melyik áll kézre és melyik okoz elégedettséget a vásárlás után is! Lehet, hogy lesz, aki éppen a Smartdraw-tól szabadult meg rövid úton?

szép napot!

Kedves olvasóim!

Az első szakmai jellegű bejegyzés a naplóban!

Ez egy gyártó cég reményeim szerint összes validálási tevékenységét tartalmazó folyamatábra (a képre rákattintva megnyílik az ábra egy új lapon, ahol már nagyítható). Persze, első ránézésre a kockázatelemzést például máris nem ábrázolja, de arra már ott van az új ultima ratio, vagyis vadonatúj GMP-követelmény: minden lépésben ott kell legyen található -legalább egy- kockázatelemzés… Nem vitás ezért, hogy az első néhány naplóbejegyzésem a kockázatelemzést fogja célozni. Mert az mindenhol megbújik, mindenütt előbukkan, mégis olyan sokan nem tudunk még igazán nagyot alkotni ebben a kérdésben… Van olyan üzleti partnerem, akivel évek óta együtt dolgozom, és még mindig keressük a közös hangot a kockázatelemzés módszertanában…

Reményeim és terveim szerint a kockázatelemzést követően az összes részfolyamat sorra kerül egyszer a maga kérdéseivel, know-how-jával, fentről lefelé haladva.

Ha bárkinek véleménye, esetleg kritikája van az ábrával kapcsolatban, nosza rajta, lehet megjegyzést írni!

Kedves Olvasóim!

Ha valaki a korábban részletezett témákban blogolás-képes módon, állandó vendégszerzőként, illetve eseti cikkeivel az én bejegyzésem alatt, esetleg önálló lapon, természetesen szerzőként önmagát aláírva, szeretné publikálni rendezett és szervezett formában gondolatait, szakmai meggyőződését, az jelezze nekem e-mailben. Megtaláljuk a megoldást! Az sem baj, ha nem szakember, csak érdeklődik a témák iránt és megosztja velünk, hogyan mélyed el egy odáig ismeretlen területen…

szép napot!

Kedves Olvasóim!

Bár meglehetősen nagy az a terület, amiből a jövőben a cikkeimet, bejegyzéseimet írom majd, mégis arra kérem a kollégákat, hogy osszák meg velem, miről szeretnének olvasni/vitatkozni leginkább.

Standard blogtémák a jövőben:

• • metrológia (kalibrálások, mérések, akkreditáció)
  • gyógyszeripari követelmények (GMP, GLP)
  • validálások (analitikai módszerek, tisztítási eljárások és gyártási folyamatok prospektív, illetve retrospektív validálása)
  • kvalifikálások (műszaki rendszerek, gépek, gépsorok, műszerek DQ, IQ, OQ, PQ-dokumentációja)
  • számítógépes rendszerek validálása, információ-biztonság
  • statisztikai, és folyamatszabályozási kérdések(SPC)
  • kockázatelemzési módszertan
  • dokumentációs rendszerek
  • ISO 9001, ISO 17025
  • rendszerek és folyamatok auditja, inspekciója, átvizsgálása, átvilágítása
  • folyamatszabályozás
  • változáskövetés, change control (folyamatok. rendszerek, dokumentáció stb. esetében)
  • ISO - GMP harmonizáció
  • deviációk, OOS-ek, nemmegfelelőségek, eltérések kivizsgálása

Előre is köszönöm javaslataikat, akár nyilvánosan (”komment”), akár a nekem címzett e-mail formájában!

szép napot!

Tisztelt kollégák, kedves olvasóim!

Minden elképzelés, még a képtelennek látszók is, valóra válik egyszer. Sokat morfondíroztam azon, hogyan lehetne a WIL-ZONE Tanácsadó Iroda szolgáltatását élőbbé, modernebbé és még naprakészebbé tenni, és a legelső ötletem ez volt: induljunk el egy bloggal, ahová a szakmai (metrológiai, gyógyszeripari, validálási, statisztikai, kockázatelemzési) gondolataim, javaslataim, kérdéseim kerülnének fel. Ahol lehet vitatkozni, kérdezni, mérgelődni és szakmai információkat szerezni.

Bízom benne, hogy mindez a mai naptól kezdve megvalósul, kicsit tanulnom kell még ezt a játékteret, de ígérem, hetente több alkalommal kerül fel írás a blogra…

Ismerkedjenek a körülményekkel, barátkozzanak a lehetőségekkel, hamarosan már “élesben” történik minden…!

Kellemes időtöltést, jó mazsolázást és böngészést, majd hatékony és aktív véleményírást kívánok!